Az őszi hónapok összefoglalói elmaradoztak de most itt van egy kollázs ami az utóbbi pár napomat összefoglalja. Ahogy éjfélt ütött az óra advent első vasárnapján szinte percre pontosan engem már  utol is ért az ünnepi nyüzsi. Aznap életemben először a városi gyertyagyújtáson is ott voltunk és az idei első forralt borunkat is  elszürcsölgettük.

A lakást egy héttel később de magamhoz képest ideje korán karácsonyi díszbe öltöztettem ellenben a "kinek mit vegyek" dilemma már hetek óta motoszkált a fejemben. 

A múlt  hétvégi szegedi kiruccanás alkalmával sikerült is (majdnem) mindenkinek megvennem az ajándékát, sőt már be is csomagoltam őket.
Képzeljétek Nor ajándékát úgy elrejtettem hétvégén hogy mire a csomagolásra került a sor már fogalmam sem volt hová tettem:) Jelentem tegnap megtaláltam de úrrá lett rajtam a pánik hogy idő előtt ilyen tüneteket produkálok :D

Évfordulót is ünnepeltünk (le se merem írni hanyadikat:) s talán ezért vagy kitudja, hirtelen felindulásból  sötét hajszínre váltottam. Nekem tetszik az árnyalat csak az nem, hogy rendkívül hamar kopik így kénytelen voltam betárazni belőle mert gyanús hogy még az ünnepek előtt újra kell festenem.

Az ilyenkor kötelező influenzán is átestem aminek csak azért örülök mert tavaly éppen Szentestén tetőzött a betegség ami igencsak rányomta bélyegét a karácsonyomra. 

Tipp: Őrjítő torokfájásom harmadik napján kénytelen voltam bevetni a legdurvább fegyvert; egy gerezd fokhagymát elrágcsálni de nem volt hiábavaló másnapra fényévekkel jobb lett a helyzet. 

A napjaim gyertya-őrületben telnek, gyertya, gyertya minden mennyiségben. Most  a Lidl-ben vett fahéjas-almás van terítéken egy kis f&f vaníliával megspékelve.

 Ebay és egyéb zsákmányok garmadájával lettem gazdagabb az elmúlt napokban mert hát ajándékvásárlás közepette azért magamat se akartam kihagyni a jóból :D

Sajnos az elmúlt hónapokban egyáltalán nem volt időm az olvasásra most sincs sok de a döcögős kezdés után Coelho A győztes egyedül van című könyvébe merültem bele szinte szó szerint mert alkalmasabb idő híján csak a kádban jut rá időm.Vegyesek az érzéseim a könyvvel kapcsolatban az egyik fejezetnek alig várom hogy vége legyen a másikban meg oldalanként jelölöm az inspiráló gondolatokat hogy újra meg újra olvasgathassam.

És a legjobbat hátrahagytam: a karácsonyi kívánságaimból már  kettő is teljesült: az egyiket Pankának köszönhetem (részletek a Blog Karácsony bejegyzésben) a másikat tesómnak aki  már megvette a repülőjegyet haza így már biztos hogy együtt töltjük a karácsonyt:)

Ti hogy vagytok? Készül már fejben az ünnepi menü?